Miért jó ha nem csak a Facebookon vagy fent a cégeddel?

Jó pár évvel ezelőtt (10-20) ha elkészült egy weboldal, vagy valamilyen formában megjelentél az interneten arról mindenki azonnal tudomást szerzett. Vagy legalábbis ez volt az ember benyomása és valljuk be a tapasztalat is.

www

Most ha készítesz egy weboldalt..

  • csak akkor jelenik meg az első oldalon ha közvetlen arra keresel
  • a közvetlen linkre kattintva található meg
  • nem kell izgulni, hogy még nincs kész, de már publikálva van, mert külön meló, hogy meg is találják az emberek

Akkor miért is jó mégis ha van saját weboldalad?

  • mert az csak a tied
  • nem vagy kiszolgáltatva az éppen aktuális Facebook algoritmusnak, látszódsz vagy nem látszódsz
  • olyan tartalmat teszel kiamilyet akarsz, nem kötnek semmiféle irányelvek, csak a sajátjaid
  • olyan formában amilyenben akarod
  • te döntöd el, hogy mikor és mire változtatod a cég nevét (a Facebook oldal esetében ez egy külön procedúra)
  • tűpontosan tudod mérni a látogatóid számát, nemét, lokációját
  • a lényeg, hogy azt csinálsz rajta, vele amit akarsz amíg érvényes domain és tárhelybérleted van

és ami a legnagyobb előnye, hogy…

Ugye szoktál vásárolni?

Hol olvasol utána, hogy melyik termék mely típusát vegyed meg?

A neten, de nem a Facebookon vagy az Instán. Ott max találkozol vele egy hirdetésben vagy egy megosztott posztban. A közösségi médián főként márkaépítés zajlik, közvetlen vásárlás nem.

Szóval szerintem megéri befektetni.

Akkor? Lesz saját weboldalad? Ha hozzánk jössz, nem csak weboldalt kapsz, de egy tréninget is, hogy ha valami apró változtatásra vágysz ne kelljen várnod senkire.

Szólj ha kell segítség.

Üdvözlettel Kovács Zsu és a Dress in Yourself csapata

„Az vagy, aminek a neten látszol!”

“..Minden más: illúzió. Annak látszol, aminek a keresőmotorok mutatnak, akármi is legyen a valóság.”- Fehér Katalin, PhD

Időnk nagy részét online töltjük, akkor is amikor nem vagyunk aktívak. Énünk egy része már online. Digitalizált. Mindnyájunknak van virtuális identitása és a határok egyre inkább elmosódtak az online és az offline terek között, akár fent vagy a tudod hol, akár nem.

Önmagunk, és az én-képünk digitális megfogalmazása, reprezentálása állandósult mindennapjainkban. Mióta a Facebook, Instagram, Linkedln, Pinterest, YouTube és más közösségi oldalak begyűrűztek az életünkbe, sokak által önkifejező, kommunikációs eszközzé vált a blogolás, vlogolás, sőt intim szféránk részeivé váltak.

Kialakult az online intim szféra, a digitális aura, és ezeket egy kattintással módosíthatjuk. Vagy mégsem?


Kit és meddig engedünk be intim szféránkba? Tényleg mi szabjuk -e meg, hogy milyennek lássanak minket az online térben? Kontrollálhatjuk-e valóban, mi jelenik meg rólunk a világhálón?

Különálló entitás – e az offline és online megjelenésünk és hol van benne az identitásunk? Milyen szerepeket veszünk és/vagy vállalunk magunkra?

Tudod ezek, hogyan befolyásolják a céged forgalmát?

A történetem

2019.04.01.

Már másfél éve nincs hivatalos munkahelyem, mert nem akart szerződtetni cég akiknél dolgozni akartam, csak mint vállalkozó. Ugye ismerős?

Úgy döntöttem itt a vége, hogy mástól várom a megoldást. A kutyafáját!

De dolgoztam (és még mindig dolgozom) grafikus-marketingesként, ami 2017-2018-ban még nagy előnynek számított, mára már szinte előírás.

2017 előtt 14 évig színházban dolgoztam, mint színész, bábszínész majd mikor rájöttem, hogy rendszereket építeni jobban szeretek. Ügyelőként folytattam 3 évig, miközben elvégeztem az ELTE Képi ábrázolás, festészet-grafika szakirányát. A szakdolgozatom témája a digitális identitás volt. A háttérben zajló folyamatok jobban lekötnek.

Mikor megszereztem a diplomám felköltöztem Budapestre (nem kellett volna) és elvégeztem egy szoftverfejlesztői tanfolyamot (az kellett), aminek csak a záróvizsgája nem került kivitelezésre rajtam kívül álló okok miatt. Itt ért egy nagy trauma.

A képzés mellett elkezdtem foglalkozni a social media felületekkel, az úgyis feküdt a diplomamunka miatt is. Facebook és Instagram hirdetéseket és oldalakat kezeltem (már nem tévedek el a Facebook Business sötét bugyraiban sem) és képeztem magam abban is.


Őszintén szeretem, ahogy kirajzolódik egy történet a sok kis posztból, a kommentekból mások történetei.

Megismerkedtem a WordPress oldalak kezelésével, önként és dalolva, mert érdekelt. Eljártam Google (akkor még) Adwords képzésekre. Ezt is imádtam.

2018 novemberében megfogant a kislányom.  Aki már végigélte ezt az állapotot tudja, hogy nem egyszerű, de legalább nehéz viszont gyönyörű. Ebben az időszakban is sok trauma ér. Sajnos. Nem laza munkahelyi stressz. Nem nőneműektől.

2019 március végén leadtam egy ügyfelet, mert már nem ment. Nem tudtam olyan minőségben dolgozni, ahogy szerettem volna. Ha együtt dolgozom valakivel, akkor nem csak ő vagy én dolgozunk. Akkor csapattá válunk. Közösen kell gondolkodjunk megoldásokon és mindenkinek bele kell raknia mindent amit tud szakemberként és emberként.

Akkor tudunk jól és hatékonyan együtt dolgozni, ha tényleg együtt dolgozunk. Egyedül én (ezt jó, ha előre tudod!) nem fogom tudni felépíteni a Te céges arculatodat. Ahhoz Te is kelleni fogsz.

Ma a fő ügyfelemtől kaptam egy váratlan emailt (nem, nem szemtől-szembe közölte), hogy mindaz amit eddig csináltam .. kuka és egyébként is sz*r (ezzel már annyian próbálkoztak, kevesebb-több sikerrel).  Szerződés hiányában, várandósként ezt megélni leírhatatlan csalódás volt több évnyi ismeretség és közös munka után. Senkinek nem kívánom.

Olyan volt, mint mikor SMS-ben szakítasz valakivel.

Megjegyezem azóta szépen sorban valósítják meg az ötleteimet, aminek örülök. Kár, hogy kimaradok belőle.

Úgy döntöttem itt az ideje, hogy a saját lábamra álljak, mint várandós leendő édesanya és felelős felnőttként végre a kezembe vegyem a saját életem.

Így készítettem el az első WordPress oldalamat, (amit most is olvasol) egyedül a  nulláról.

Folytatás hamarosan…