A történetem

2019.04.01.

Már másfél éve nincs hivatalos munkahelyem, mert nem akart szerződtetni cég akiknél dolgozni akartam, csak mint vállalkozó. Ugye ismerős?

Úgy döntöttem itt a vége, hogy mástól várom a megoldást. A kutyafáját!

De dolgoztam (és még mindig dolgozom) grafikus-marketingesként, ami 2017-2018-ban még nagy előnynek számított, mára már szinte előírás.

2017 előtt 14 évig színházban dolgoztam, mint színész, bábszínész majd mikor rájöttem, hogy rendszereket építeni jobban szeretek. Ügyelőként folytattam 3 évig, miközben elvégeztem az ELTE Képi ábrázolás, festészet-grafika szakirányát. A szakdolgozatom témája a digitális identitás volt. A háttérben zajló folyamatok jobban lekötnek.

Mikor megszereztem a diplomám felköltöztem Budapestre (nem kellett volna) és elvégeztem egy szoftverfejlesztői tanfolyamot (az kellett), aminek csak a záróvizsgája nem került kivitelezésre rajtam kívül álló okok miatt. Itt ért egy nagy trauma.

A képzés mellett elkezdtem foglalkozni a social media felületekkel, az úgyis feküdt a diplomamunka miatt is. Facebook és Instagram hirdetéseket és oldalakat kezeltem (már nem tévedek el a Facebook Business sötét bugyraiban sem) és képeztem magam abban is.


Őszintén szeretem, ahogy kirajzolódik egy történet a sok kis posztból, a kommentekból mások történetei.

Megismerkedtem a WordPress oldalak kezelésével, önként és dalolva, mert érdekelt. Eljártam Google (akkor még) Adwords képzésekre. Ezt is imádtam.

2018 novemberében megfogant a kislányom.  Aki már végigélte ezt az állapotot tudja, hogy nem egyszerű, de legalább nehéz viszont gyönyörű. Ebben az időszakban is sok trauma ér. Sajnos. Nem laza munkahelyi stressz. Nem nőneműektől.

2019 március végén leadtam egy ügyfelet, mert már nem ment. Nem tudtam olyan minőségben dolgozni, ahogy szerettem volna. Ha együtt dolgozom valakivel, akkor nem csak ő vagy én dolgozunk. Akkor csapattá válunk. Közösen kell gondolkodjunk megoldásokon és mindenkinek bele kell raknia mindent amit tud szakemberként és emberként.

Akkor tudunk jól és hatékonyan együtt dolgozni, ha tényleg együtt dolgozunk. Egyedül én (ezt jó, ha előre tudod!) nem fogom tudni felépíteni a Te céges arculatodat. Ahhoz Te is kelleni fogsz.

Ma a fő ügyfelemtől kaptam egy váratlan emailt (nem, nem szemtől-szembe közölte), hogy mindaz amit eddig csináltam .. kuka és egyébként is sz*r (ezzel már annyian próbálkoztak, kevesebb-több sikerrel).  Szerződés hiányában, várandósként ezt megélni leírhatatlan csalódás volt több évnyi ismeretség és közös munka után. Senkinek nem kívánom.

Olyan volt, mint mikor SMS-ben szakítasz valakivel.

Megjegyezem azóta szépen sorban valósítják meg az ötleteimet, aminek örülök. Kár, hogy kimaradok belőle.

Úgy döntöttem itt az ideje, hogy a saját lábamra álljak, mint várandós leendő édesanya és felelős felnőttként végre a kezembe vegyem a saját életem.

Így készítettem el az első WordPress oldalamat, (amit most is olvasol) egyedül a  nulláról.

Folytatás hamarosan…